2011. december 31., szombat

3.fejezet (2.rész)

Mire elégedetlen morgás volt a válasz.
"Most azonnal érted megy Seth, Jacob és én kifogás nincsen." mondta Paul.
"De Paul.." de a próbálkozásomat félbe szakította egy vad morgás. Visszafordultam Cullenékhe de ők értetlenül néztek rám.
-Te tudsz beszélni farkasalakban?-kérdezte meg Nessi. Amihez nem tudtam hozzá szólni.
-Ezt most értitek?-kérdeztem mire elkezdtek bólogatni.
-Lehet hogy az ember gének miatt?- tette fel a kérdés Carlisle. 
-Lehet- mondta Eleazar. Körbe néztem és észre vettem hogy nincsenek ruhafoszlányok.
-De miért nem szakadtak szét a ruháim, ne értsetek félre nem baj csak a többieknek ha rajtuk van a ruhájuk akkor az szétszakad-magyaráztam.
-Lehet hogy a vámpírgének miatt te olyan kecsesen változol át  hogy nem szakadnak el.-találgatott Carlisle. 
"Isy gyere, MOST" üzente gondolatba Paul kihangsúlyozva a most szócskát
-Mennem kell mert Paul így is már tök ideg. Sziasztok-dörgölőztem hozzá Nessihez -Nem tudom mikor fogok jönni legközelebb..-mire egy hang szakított félbe
"Hagyatok békén nem érdekel a határ én átlépem és haza ráncigálom, nem érdekel a szerződés." és hirtelen a hang tulajdonosa elkezdett futni felénk és kilépett a fák közül tudhattam volna hogy Paul az. Hirtelen Cullen család és Paul is támadó állásba állt.
-Naa nyugodjatok le kérlek- kezdtem el könyörögni " Paul húzd vissza azt a szőrös hátsódat a határ mögé"üzentem neki gondolatba figyelve hogy ne hallják meg Cullenék.
"Nélküled nem Isy" mondta nekem Paul és felvette velem a szem kontaktus.
-Sziasztok és köszönök mindent- mondtam még a vámpíroknak és elindultam a határ félé.
"Nem tudom hogy miért kell felfújni ezt a dolgot" fújtattam egyet Paulnak.
"Mert ők vámpírok Isy" mondta s a végén morgott egyet.
"Ha feltűnt volna én is vámpír vagyok" morogtam vissza.
"De te más vagy" motyogta.
"Miben lennék más vámpír vagyok van képességem." morogtam még mindig
"Mert te hozzám vagyis hozzánk tartozol. Apád Alfa volt."mondta.
"De anyám vámpír."
"De csak félig."mondta mire fújtattam egyet.
"Nem tudsz te semmit róluk."morogtam rá.
"Eleget tudok róluk, hogy eltiltsalak tőlük" morgott vissza
"És mi jogon tiltasz meg bármit nekem??"
"Mert a gyámod vagyok."
"Elmúltam már 18."
"Testileg lehet de papírok szerint nem."mondta
"Látod nem tudsz te semmit rólam."Kezdtem el csattogtatni a fogaimat.
"Kislány fogd vissza magadat, mert ebből még baj lesz."üzente Seth.
"Elmentem majd jövök." mondtam és átugrottam Paul fölött mivel szembe állt velem. De egy óvatlan pillanatban Paul megragadta a farkamat mire elvágódtam.
"De hova?" kérdezte Paul
"Nyugi nem kell rám vigyázni nem vagyok már 2 éves."morogtam, és majdnem neki ugrottam, de időben megálltam mert Jacob állt elém Ahogy Paulon láttam nem harcolt volna, farka szemet néztem Jakkel és egymásra morogtunk előre léptem egyet de meggondoltam magamat és bevettetem magamat a sűrű erdőbe egyre távolabb futottam hogy ne hajam a többiek kérdéseit kiabálásait és gondolatait.

Azt hiszem 2 vagy 3 város mellett futottam el észrevétlenül amikor meg álltam a tenger mellett itt ezen a részen csak sziklák szegélyezték. Olyan szép volt amikor a tenger csapkodta a szikla falát olyan megnyugtató volta sós illat és a könnyed és hideg szellő ami beférkőzött a bundámba de nem fáztam tőle hanem ól eső érzéssel árasztott el. Lefeküdtem a szikla pereméhez és ráfektettem a busa fejemet a mancsaimra. Órákat gondolkozhattam mert csak azt vettem észre hogy besötétedett. Nem akartam hazaenni viszont éhes voltam így vissza változtam emberré. Arra jutottam hogy kipróbálom a vámpírságot így behunytam a szememet és koncentráltam. Hirtelen ezernyi féle szag csapott meg de csak egyre tudtam koncentrálni ami azt hiszem egy pumáé volt. Kinyitottam a szememet és azt vettem észre hogy már szívom is a puma vérét. Mikor végeztem vele azt hiszem jól laktam körbenéztem és szinte az összes porszemet látom, és a korom sötétség ellenére is úgy látok mintha nappal lenne, nagy szerencsémre nem "ettem"le magamat így koncentráltam átváltoztattam magam félig farkassá de maradtam félig ember. Bementem a városba, és a kirakatokat kezdtem el figyelni, belenéztem egy kirakatba és nagy megdöbbenésemre az egyik szemem arany színű a másik pedig barna. Elkezdett korogni a gyomrom. Bele nyúltam a farmerem zsebébe és megtaláltam a pénztárcámat. Bementem az egyik gyors étterembe. Rendeltem inni collát ragulevest, petrezselymes krumplit rántott husival, és desszertnek máglyarakást.Nagyon finom volt a késő esti vacsim ha ezt lehet vacsinak nevezni este 10 órakor. Kifizettem és vissza mentem a kirakatokat nézni mikor is egy kéz ragadta meg a karomat. Nem kellette oldalra néznem hogy tudjam ki az hisz már a keze hőmérséklete elárulta nem beszélve a szagáról.
-Szia Seth- motyogtam és leráztam magamról a kezét.
-Na ne legyél már ilyen mogorva, vagy talán nem is örülsz nekem?-kérdezte szomorkásan.
-Dehogynem örülök neked, csak tudom hogy nem önszántadból jöttél utánam hanem Paul küldött vagy nincs igazam?- mondtam, egy sóhajtást elnyomva. És szembe fordultam vele.
-De igazad van-mondta-én mondtam neki hogy haza jössz ha akarsz de rám erőltette hogy jöjjek utánad- mondta bűnbánóan.
-Semmi baj öcsi és igazad van.-mondtam - És mit akar?- kérdeztem - Vagy tudod mit kitalálom hogy menjek haza és bocsássak meg neki mert nem fog ez többet elő fordulni. Igazam van?- kérdeztem.
-Pontosan- mondta egy ásítást elnyomva. 
-Hé Seth öcsi nehogy itt helyben elaludj-mondtam neki és oldalba löktem- Mióta vagy talpon?
-Úgy 3 napja- saccolta meg
-Nyugodtan menny haza-mondtam - Én is megyek talán holnap valamikor.
-Nem megyek mert ha nélküled megyek Paul elevenen megnyúz.- mondta nevetve.
-Akkor gyere bérlek neked egy szobát hogy kialhasd magad.-de elakart kezdeni szabadkozni mire belé fojtottam a szót avval hogy rátapasztottam a kezem a szájára- Nincsen semmi de mert nem engedhetem meg hogy haza fele össze ess, utána pedig nekem kelljen hazáig cipelnem téged, azt a luxust nem engedem meg neked öcsi- nevettem el magamat. Mire ő is felengedett és ő is elnevette magát.
-Jól van de holnap mindenképpen ébressz fel léci- mosolygott és ásított egyet.
-Hé azért be ne kapj engem- vigyorogtam rá.
-Nyugi nem szeretem a vámpírhúst- suttogta vissza, mire hasba vágtam. Kifizettem egy egyágyas szobát és felküldtem aludni és mondtam neki hogy majd hívjon ha felébredt mert én megyek és egy kicsit jobban szétnézek az erdőben. Bementem az erdőbe és meg kerestem a helyet amit farkasként találtam könnyű volt oda találni. Csak ültem ott és gondolkoztam egy hirtelen jött ötlettől vezérelve levetkőztem fehérneműre és a ruháimat elrejtettem egy fába. Átváltoztam farkassá nekifutottam és elrugaszkodtam a sziklapereméről és elkezdtem zuhanni a víz felé vissza tartottam a lélegzetemet és nagy lendülettel csapódtam bele a víz felszínébe. Sokáig lehettem a víz alatt mert kezdett elfogyni a levegőm így elkezdtem kiúszni a partra, amikor kiértem megráztam magamat és elkezdtem vissza felé menni a szikla tetejére. Amikor felértem vissza vettem a ruháimat. 10 nem fogadott hívásom volt de szerencsére nem Sethtől hanem Paultól.
Vissza mentem a szállodába de már elmúlhatott dél mert korgott a gyomrom és már sütött a nap. Rendeltem tükörtojást és teát a portán és egy 10 perc múlva hozták is. Megreggeliztem és megnéztem Sethet aki még mindig aludt fáradt lehetett így hagytam aludni elmentem körülnézni a városban.

3 napon keresztül aludt Seth és most már meguntam hogy egyfolytában aludt így felébresztettem.
-Hé Seth- rázogattam meg finoman-ideje lenne felkelni.
-Csak 10 percet kérek még- motyogta és hátat fordított nekem éppen kilátszott a dereka.
-Hát jó te akartad- mondtam neki és a hideg kezemet a hátához nyomtam amitől egyből kipattant az ágyból.
-Isy te tiszta őrült vagy -mondta-és mitől ilyen hideg a kezed ??-kérdezte
- Neked is jó reggelt Seth sorba a válaszok-mondtam- 3 napja aludtál és nem vagyok őrült és azért ilyen hideg a kezem mert ha tünt volna éppen vámpír vagyok- mosolyogtam rá
- Miért nem ébresztettél fel hamarabb??-kérdezte- Paul kifogja cakkozni a fülemet ha most nem indulunk haza.
-Azért ne ébresztettelek fel mert olyan nyúzott voltál és most végre normálisan kialudtad magadat, Pault meg majd én lerendezem.-mondtam neki- de ha eddig kibírta akkor még eszel és utána megyünk- nyomtam le egy székre és elétettem a neki rendelt rántottát. Hamar végett Seth én addig kijelent kezdtem és kimentem az erdőbe hogy én is átváltozzak farkassá mert már Seth várt rám.
"Mehetünk??"kérdezte gondolatban.
-Persze - válaszoltam neki.
Haza vezető úton nem beszéltünk csak a saját gondolatainkba burkolóztunk. Amíg távol voltunk rájöttem hogy van valami pajzsom amit Belláról másoltam le amit a gondolataim köré tudok zárni hogy ne tudják kiolvasni a fejemből a gondolatokat. Éreztem a kutakodást a fejeben és elkezdtem a hangokat s hallani a fejemben de nem akartam magyarázkodni így felvettem a pajzsomat. Az út nem tartott sokáig, amikor az erdő széléhez értünk vissza változtunk. Amikor kiléptem a fák takarásából nagy meglepetésemre Paul megölelt és megpörgetett.
-Isy úgy sajnálom nem tudom mi ütött belém meg tudsz bocsájtani??-kérdezte kiskutya szemekkel aminek sohasem tudtam ellenállni.
- Hát ha nem töröd el a csontjaimat persze- mondtam és kibontakoztam az öleléséből.

Na szóval ezt a fejezettet kárpótlásul hoztam a többi fejezet rövidsége miatt,hoztam képeket is. És ezen úton módon szeretnék mindenkinek Boldogságban Gazdag Új Évet kívánni
Isy farkasként

















a part ahol Isy üldögél
a part ahol Isy üldögél



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése